Lássuk mivel dolgozunk!

Tudtad, hogy a pamut a gyapotnövény  (Gossypium) magházát burkoló finom szőrzet szála? Az egyik legfontosabb textilipari nyersanyag és egyike a legősibb növényeknek, amelyet az ember termeszt.  Dél-Amerikában és Indiában több ezer évvel ezelőtt is voltak már gyapotültetvények. Mexikói barlangokból 7000 évesnek becsült, Indiában kb. 5000 éves pamutszövet-maradványok kerültek elő.

A toktermés belseje 4-5 rekeszre oszlik, mindegyik több maggal. A maghéj egyes sejtjei megnyúlnak, és ezekből alakulnak ki az ún. röptető szálak, a tulajdonképpeni gyapotszálak. Magjából étkezési olajat, gyapotmagolajat nyernek, sajtolással. A gyapotmagolaj a margaringyártásban kap jelentős szerepet, illetve az édesipar is használ hidrogénezett gyapotmagolajat egyes termékeihez, például csokoládé higításához.

Tudósok úgy gondolták, hogy a fehérjében gazdag magok fontos eszközként szolgálhatnak az éhezés legyőzésében. A hántolatlan gyapotmag emberi fogyasztásra alkalmatlan, ugyanis gosszipol nevű mérget tartalmaz, ami védi a növényt a kártevők ellen. 2009-ben az MTI hírül adta, hogy Keerti Rathore, a texasi A&M egyetem kutatójának sikerült olyan eljárást találnia, amely során csak a magban lévő veszélyes méreg tűnik el, a növény többi - nem emberi fogyasztásra szánt - részén pedig megmarad a védettséggel együtt. A cikk leírja, hogy eddig csak a hántolt gyapotmag volt alkalmas emberi fogyasztásra. Kérdem én, ha csak hántolásba kerül, hogy fogyasztásra alkalmas legyen, akkor miért volt szükség a génmódosításra?

Ezután a rövid kitekintés után térjünk vissza fő témánkra. A pamut az egyik legfontosabb textilnyersanyag, amit elsősorban kiváló tulajdonságainak köszönhet. Érdemes tudni, hogy a napfény sárgítja. Jó elektromos szigetelő, de elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos. Kiválóan színezhető és fehéríthető.

A gyapottermesztés munkaigényes, a 20. századig kézzel szedték és sok vér és verejték tapadt hozzá. Nagyon kényes növény, számos kártevője ellen növényvédő szerekkel vagy genetikailag módosított fajtákkal kísérleteznek. A gyapottermő területeknek egyelőre csak kis hányadán (jóval 1% alatt) termelnek biogyapotot, (angolul: organic cotton) amit rendkívül szigorú előírások szerint termesztenek. A kártevők ellen szelíd technológiával, vegyszermentesen és génmódosítás nélkül védekeznek, a gyomokat pedig kézi erővel irtják. A biogyapot textilipari feldolgozásánál is gondot fordítanak arra, hogy a késztermék ne tartalmazzon egészségre káros anyagokat. Így lesz belőle biopamut.

Vigyázz! Nem minden pamut, amire az van írva, tudható meg a FÉBÉSZ és a Teszt Plussz Online 2012-ben  végzett vizsgálat eredményéből. Amennyiben a kezelésre vagy az anyagösszetételre vonatkozóan több, egymással ellentétes tartalmú információt találsz érdemes ezt a vásárlás helyszínén jelezni és megfelelő tájékoztatást kérni.

Legyen ZÖLD a PAMUK!