Te rajzolsz én horgolok

Szeretném egy korábbi bejegyzésemet kiegészíteni. Mara hívta fel a figyelmemet, hogy nem teljes a sor, amit a gyermekrajzok életre keltésével kapcsolatban írtam. A varrásról méltatlanul megfeledkeztem. Itt szeretném pótolni ezt a hiányosságot. Ez a kép az egyik kedvencem.

Te rajzolsz én varrok

A rajzolásnak és a színeknek egyre nagyobb népszerűsége és jelentősége van mostanában a felnőttek körében is. Nem szükséges semmilyen rajz vagy festészeti tapasztalat. Kellemes környezetben, kreatív és vidám időtöltést ígérnek azok a lehetőségek, ahol barátaiddal, családoddal, munkatársaiddal vagy az alkotó kedvű éneddel karöltve, instruktorok segítségével készítheted el például híres művészek alkotásait.

FessNeki

A jobb agyféltekés rajztanfolyamok és a felnőtt színező könyvek egyre bővülő kínálata is azt bizonyítja számomra, hogy felnőtt fejjel is érdemes a felhalmozódott stresszt kreatív energiával oldani. Hazai képviselője ennek a műfajnak Parádi Orsolya. A Pagony Kreatív-sorozatának részeként megjelenő Mesekavics című, első sorban gyerekeknek készült alkotókönyve után megjelent Pandala-szigetek címet viselő, felnőtteknek szóló színezőkönyve is. A Pandala-szigetek élővilága, a pandala macik, cserfes papagájok, szuperhős baglyok és vigyorgó bálnák a színezőben cizellált ábrákon köszönnek vissza, hogy színekkel megtöltve nyugodt, meditatív állapotba hozzák az összezavarodott lelkű felnőtteket.

Mesekavics katalógus

Bevallom szívemhez nőttek ezek a kis élőlények. Ezért gyorsan horgoltam is egyet közülük.
Pandala Szívhalam horgolva: (3 mm-es tűvel)

Rövidítések:

lsz: láncszem

ksz: kúszó szem

rp: rövid pálca

fp: fél pálca

erhp: egy ráhajtásos pálca

krhp: két ráhajtásos pálca

K 1: 6 rp csúszógyűrűbe sötét kék fonallal, kúszószemmel zárjuk a kört, (6)

színváltás, 1 lsz magasítás a következő színnel,

K 2: 2 rp minden szembe körben, narancs fonallal, kúszószemmel zárjuk a kört, (12)

színváltás, 1 lsz magasítás a következő színnel,

K 3: 2 rp az első szembe, 1 rp a következőbe körben, sárga fonallal, kúszószemmel zárjuk a kört, (18)

színváltás, 1 lsz magasítás a következő színnel,

K 4: 2 rp az első szembe, 1 rp a következő 2 szembe körben, világos kék fonallal, kúszószemmel zárjuk a kört, (24)

színváltás, 1 lsz magasítás a következő színnel,

K 5: 2 rp az első szembe, 1 rp a következő 3 szembe körben, piros fonallal, kúszószemmel zárjuk a kört, (30)

K 6: 1 lsz magasítás, 2 rp az első szembe, 1 rp a következő 4 szembe körben, kúszószemmel zárjuk a kört, (36)

K 7: 1 lsz magasítás, 2 rp az első szembe, 1 rp a következő 5 szembe körben, kúszószemmel zárjuk a kört, (42)

K 8: 1 lsz magasítás, 2 rp az első szembe, 1 rp a következő 6 szembe körben, kúszószemmel zárjuk a kört, (48)

K 9: 1 lsz magasítás, 2 rp az első szembe, 1 rp a következő 7 szembe körben, kúszószemmel zárjuk a kört, (54)

vágjuk el és dolgozzuk el a szálvéget, 

vagy készíthetünk farokúszót is hozzá:

S 1: a haltest utolsó körét folytatva készítsünk 8 lsz-et, a tűtől a második szembe 1 rp, 1 fp a következő szembe, 1 erhp a következőbe, 1 krhp a következőbe, 1 erhp a következőbe, 1 fp a következőbe, 1 rp az utolsó szembe, kúszószem a hal testébe,

S 2: 8 lsz, a tűtől a második szembe 1 rp, 1 fp a következő szembe, 1 erhp a következőbe, 1 krhp a következőbe, 1 erhp a következőbe, 1 fp a következőbe, 1 rp az utolsó szembe, kúszószem a hal testébe,

vágjuk el és dolgozzuk el a szálvéget. 

Sötét kék fonallal hímezzük meg a száját és kész is. 

Rrd 1: 6 sc in MR with Dark Blue, sl th in first st (6)

change colour, ch 1 with next colour

Rnd 2: 2 sc in each st round with Orange, sl th in first st (12)

change colour, ch 1 with next colour

Rnd 3: 2 sc in first st, sc in next st round with Yellow, sl th in first st (18)

change colour, ch 1 with next colour

Rnd 4: 2 sc in first st, sc in next 2 st round with Light Blue, sl th in first st (24)

change colour, ch 1 with next colour

Rnd 5: 2 sc in first st, sc in next 3 st round with Red, sl th in first st (30)

Rnd 6: ch 1, 2 sc in first st, sc in next 4 st round, sl th in first st (36)

Rnd 7: ch 1, 2 sc in first st, sc in next 5 st round, sl th in first st (42)

Rnd 8: ch 1, 2 sc in first st, sc in next 6 st round, sl th in first st (48)

Rnd 9: ch 1, 2 sc in first st, sc in next 7 st round, sl th in first st (54)

Finish off .

Or make a tail:

Row 1: do not cut yarn, 8 ch, 1 sc in second ch from hook, 1 hdc in next st, 1 dc in next st, 1 trc in next st, 1 dc in next st, 1 hdc in next st, 1 sc in last st, sl th into the body,

Row 2: 8 ch, 1 sc in second ch from hook, 1 hdc in next st, 1 dc in next st, 1 trc in next st, 1 dc in next st, 1 hdc in next st, 1 sc in last st, sl th into the body,

Finish off .  

Thread yarn needle with Dark Blue and embroider mouth and enjoy.

Az elkészült darabot felvarrhatjuk például babatakaróra. Ez most pont aktuális nálam. Ha rögtön két darabot horgolunk le belőle, összeállítva és kitömve puha kis barátot készíthetünk, ami megbújhat kavics testvére helyett a zsebünkben, lóghat kulcstartón vagy függő díszen is.

Éljen a szabad alkotás öröme és legyen Zöld a Pamuk!

Lazítani kell az életen!

„Ahhoz, hogy a béke és a jólét elterjedjen az egész világon, mindössze 8084 embernek kellene tudatosnak lennie.” /Frank J. Kinslow: Az azonnali gyógyulás titka/

Miről is beszélek? A boldogságról szeretnék. :) Van ennél fontosabb?

Itt meg kellene vizsgálni, hogy mi is az a boldogság pontosan. Honnan jön? Hova tart? Miért van? Hol van? Miből van? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához viszont én nem vagyok elég bölcs, ezért mások gondolatait kölcsönzöm ide.

Neurológiai vizsgálatok tapasztalata szerint már heti háromszor 20 perc meditáció is látható változásokat produkál az agyban. Matthieu Ricard szerint, aki a Wisconsin-Madison Egyetem boldogságkutatói szerint a világ legboldogabb embere, a meditációt „edzésként” kell felfogni. A meditáció teljesen megváltoztatja az emberi agy struktúráját, így növelve az ember boldogságát. A fókuszált tudat, - az én felfogásomban nevezhetjük elmetréningnek, meditációnak vagy imának is- képes jobbá tenni az életünket. Lehetetlen volna?

 „-Nincs értelme- mondta (Alice)-, a lehetetlent nem hiheti el az ember!

-Szerintem nincs elég gyakorlatod- mondta a Királynő. – Én a te korodban naponta félórán át csak ezt gyakoroltam. Volt úgy, hogy már reggeli előtt hat lehetetlen dolgot elhittem.” /rövid párbeszéd Alice és a Fehér Királynő között, Lewis Carroll: Alice Tükörországban/

Albert Einstein mondta, csak két dologban hihetsz: vagy abban, hogy a világon minden csoda, vagy abban, hogy semmi sem az. Csak egyetlen dolog tarthat vissza, az a meggyőződés, hogy mindez lehetetlen. Csak ezen kell felülemelkedned, hogy megtehesd az első lépést. Ezután már könnyen fog menni. Ezt ígéri Frank J. Kinslow is a Kvantumszinkronizációval kapcsolatban.

Erről a körúti telefonfülke, Örkény István egyperces novellájának főhőse jut eszembe és a középiskolás irodalmi tanulmányaim. Emlékszem mennyire nehéz volt elfogadnom a lehetetlent, de ettől a ponttól kezdve már működött minden. Ennyi lenne az egész? Kaland és játék? Ha csak ennyi, miért felejtettem ott ezt a régi érzést és hol van most?

„A Kvantumszinkronizáció előtt a múlt, sőt a jövő is ismeretlen fogalom. Az idő múlását az elménk hozza létre. Ragaszkodunk ahhoz, ami volt, és ami lesz, és ez a ragaszkodás veti el a lelki betegségek magvait, amelyek csak az Idő vigyázó tekintete alatt képesek kicsírázni és szárba szökkenni.

Müller Péter arra tanít, hogy az emlékeink nem egyebek, mint a megoldatlan problémáink temetője. Azokat az életeseményeket, amiket nem látunk át, elássuk magunkban, mint kutya a csontot.  Ezek az emlékek várják az alkalmas pillanatot, hogy felfakadjanak és megoldást nyerjenek. Addig pedig csíra formájában hordozzuk magunkban. Ez a fajta emlékezés hasonlít a genetikai öröklődésre. F. Galló Béla a pszichogenetika és a mentálgenetika törvényszerűségeit kutatja. Szerinte mindenki hordozza felmenőinek a traumalenyomatait. Egy családon belül a traumalenyomatok a DNS-sel együtt továbböröklődnek, és az egyén vagy leszármazottai életében időközönként addig ismétlődnek, amíg a szervezet meg nem találja rájuk a helyes immunválaszt. Ezt a folyamatot újrajátszási kényszernek nevezzük.

A kvantumfizika úgy tartja, hogy az idő nem múlik. Az idő a pusztulás irányába mutat csakúgy, mint az iránytű mutatója, de nem mozdul el felé. Az elménk hozza létre az idő illúzióját, amikor gondolataink a múlt és a jövő között cikáznak. Olyan ez, mintha filmet néznénk. Az egyes gondolatok az életünk mozifilmjének álló képkockái. Ezek a gondolatok elszakadnak a tiszta tudattól, és eljutnak a tudatosság „képernyőjéhez”. Ez olyan gyorsan történik, hogy a mozgás illúzióját keltik. Ezt a mozgást hívjuk aztán időnek.

A vetítőgép egyszerű elven működik. Mi pedig hagyjuk, hogy életünk filmjének drámája teljesen magával ragadjon minket. A film pereg, de nem olyan formában, mint hisszük. Ha sikerül kizökkenni a gondolkodás régi kerékvágásából és kilépni a moziüzemmódból, elkezdhetünk a jelenre koncentrálni. Az állóképek sorozata között megtalálhatjuk a tiszta tudatot, ami segít megszabadulni attól, hogy folyton a múlton és a jövőn rágódjunk.

Tehát érkezzünk meg végre a jelenbe. A pillanatba. Leo F. Buscaglia azt írja A szeretet című könyvében, hogy a szeretet maga a jelen. Csak a pillanat számít. Az itt és most. Csak az valóságos, amit a jelenben tapasztalunk meg. Ez nem azt jelenti, hogy éljünk a mának. Azt jelenti, éljük meg a pillanatot. A múlt értéke abban rejlik, hogy neki köszönhetjük, hogy ott vagyunk, ahol vagyunk. A jövőnek is van értéke, de csupán az álmodozás, hiszen ki tudja megfejteni a jövőt?! Igazi értékkel csak a pillanat bír, mert az itt van.  A szeretet a „most”-ban él! Csak a jelen pillanatban valóságos.

Kinslow és Matthieu Ricard is arról beszél, hogy az örömérzések, boldogság vagy „jól”-lét nem függenek a körülményektől. Az érzések bizonyos feltételekhez kötődnek, míg az örömérzések nem. Az érzéseket más érzések, gondolatok és körülmények hozzák létre, az örömérzések azonban közvetlenül a tiszta tudatból fakadnak. Egyszerűen csak vannak. A lelki béke például örökké létezik, bárhol is vagyunk éppen. Ha tudod hogyan kell megtalálni a belső békét, akkor képes leszel rá a legnagyobb érzelmi vihar közepette is. Hiába hiszed, hogy rá lehet ülni a viharfelhőre, közelebbről nézve már csak köd, ahogy Matthieu Ricard fogalmaz az előadásában.

Az örömérzés a legfinomabb agytevékenység, és gyakorlásra van szükség, hogy az egyébként nagy aktivitáshoz szokott agy megszokja, hogy tartósan egy ilyen csöndes, nyugodt szinten időzzön. Az elme nem kedveli a semmit. Van egy olyan rossz szokása, hogy ha úgy érzi, nem kap elég információt, akkor gyárt magának. Szeret eljátszani a gondolatokkal, vagy bármi mással, ami megragadja a figyelmét. Az elmének szüksége van valamilyen gondolat rendszerre, amin rágódhat, ezután pedig tobzódik a körülményektől függő érzésekben. Ezért olyan nehéz rátalálni a tiszta tudatra. Azt hisszük, ez valami olyasmi, amit el lehet gondolni, amit meg lehet ragadni az elmével. Csak hát a tiszta tudat lényegileg a semmi. Nem tudjuk megragadni az elménkkel, még csak meg sem tudjuk tapasztalni. A tiszta tudatot csakis a tapasztalat hiányán keresztül ismerhetjük meg. Az elmét cselesen le kell foglalni valami mással, majd rámutatni, hogy a tudat végig jelen volt. Próbáld meg felfedezni a hézagot a gondolataid között!!! A többit pedig engedd el!

Források:

http://napiboldogsag.com/2013/11/14/matthieu-ricard-a-vilag-legboldogabb-embere/

Frank J. Kinslow, Az azonnali gyógyulás titka (Édesvíz)

Leo F. Buscaglia, A szeretet (Park)

Müller Péter (Mesterkurzus) - A belénk égett múlt 

(https://www.youtube.com/watch?v=3xh_OjVcktY)

Lénárt Emese, Elátkozott családok (Nők Lapja Psziché 2015. március VI. évfolyam 2. szám)

Legyen Zöld a Pamuk!

A "baba ügy"

Waldorf-baba kontra Barbie

„Aminek lelki, érzésbeli alapja van, abból könnyen lesz később kristálytiszta ismeret; de ha ez az alap hiányzik, az intellektus üres marad – és nagyon sok „megtanult” ismeret egy-kettőre feledésbe merül.„

Ismerős az érzés? Mennyi munka és idő megy kárba a feledésbe merült ismerettel együtt! A gyerekemnek „egyszerűbb gyermekkort” szánok, ahol a játék nem fejlesztésre szolgál, ahol van kellő tér, idő, türelem és tisztelet.

Kim John Payne pszichológus-pedagógus szerint nincs szükség rá, hogy szülőként a játékot ösztönözzük vagy stimuláljuk. Nem kell irányítanunk sem. Néha az a legnagyobb segítség, ha eltűnünk az útból, de elérhetőek maradunk. Gyerekeink szabadabbak lesznek - és azok leszünk mi is-, amint kreativitásukat és fejlődésük minden más csodáját is belsőnek, csakis őbennük valónak tekintjük. Ehhez hagyni kell őket szabadon játszani, mert „az irányított játék nem játék”, ahogy ezt Vekerdy is megmondta.

De mivel játszon a gyerek, jön a következő kérdés. Általában a legegyszerűbb játékok a legtartósabbak és a leghasznosabbak, tanácsolja a pszichológus-pedagógus. Minél kevesebbet tud egy játék, annál többé válhat a gyerek kezében és fejében. A kreativitást nem a dolgok hordozzák magukban, épp ellenkezőleg, a kreativitás tölti meg élettel és szereppel a kavicsot, botot és rongyokat.  A túlságosan „egyértelmű” játék nem teszi lehetővé, hogy a gyerek saját érzelmeit vetítse ki rá.

Nincs ez másképp a babák esetében sem. A gyermek a Waldorf elmélet szerint is önmagát látja a babájában, és saját érzelmeit vetíti ki rá. A waldorf babának az arca ezért nincs részletesen kidolgozva. Szemei és szája csupán jelzés értékű, hagyományosan egy-egy pötty és vonal, ezáltal nem korlátozza a gyermek képzelő erejét. Némelyiknek orrot is biggyeszt a készítő, de minden egyes arcrész megjelenítése inkább a felnőttek igényeit próbálja kielégíteni, a gyerekek nem hiányolják ezeket a részleteket. A szerepjáték során a gyermek fantáziája és hangulata szabja meg a baba aktuális érzelmeit és még azt is, hogy éppen kire hasonlít.

A gyerekek valamennyi érzékszervüket használják és fejlesztik a játék révén. A tapintás a leghangsúlyosabb mindezek közül egy kisgyermek számára.  Ezért az olyan természetes amyagok, melyek tapintásra buzdítanak, újabb felfedezésekre serkentik a picit. A waldorf babák úgy tűnik minden igényt kielégítenek. Ezek a babák természetes anyagokból készülnek és a gondos kézi munkának hála minden darab egyedi és megismételhetetlen. 

 

Lehetne mindezt horgolva is!? Isabelle Kessedjian munkáit látva úgy gondolom igen. Talán ő az egyik legnépszerűbb francia illusztrátor, és alkotó horgolás témakörben. Humoros, megkapó és sokoldalú figurái szerintem mindazt tudják, amit egy waldorf babának tudnia kell. A babák arca jelzés értékű, anyaga természetes, és fáradtságos kézi munkával születnek. Puha végtagjai ölelgethetők, és horgolt ruhácskákba bujtathatók. Kiegészítők és kis barátok révén az alkotó is illusztrálja könyvében a babák egyéniségének sokszínűségét. Az angol nyelvű kiadásból mutat ízelítőt ez a kis kedvcsináló:

Picit tekintsünk bele a könyvbe:

 

Az alapbaba nem túl bonyolult, körülbelül 20 cm. Nekem a kikerekedő kis pocakja a legkedvesebb. A könyvben található leírások feltételezik az alapvető technikai ismereteket, ezekről nem kapunk részletes leírásokat. Amit kapunk az sok-sok ötlet arra vonatkozóan, hogyan öltöztessük fel a babát hangulatunknak és ízlésünknek megfelelően. Megfelelő haj és öltözék választásával könnyen fiú babát is készíthetünk.

Aki jobban szíveli a hímzett szemeket a műanyag biztonsági szemeknél, vagy a teljesen semleges arcú babákat preferálja, annak ajánlom a következőt jól illusztrált leírást:

szemgödör készítése

Horgolt babák haját sokféle módon készíthetjük, az alábbi képek a kreativitást hivatottak előcsalogatni:

fiú

nagyi

fejek, hajak, kezek...

waldorf

orosz nyelvű

Ezek után kérdés, hogy babázzunk? :) 

Legyen Zöld a Pamuk!